Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A fiatalság megőrizhető

 Az emberi faj életkapacitása jelenleg 130-135 év. Amennyiben nem érnék a szervezetet kórképző ártalmak, az ún. "természetes öregedéssel" ennyit élhetnénk.

 


Hippokratész tanítását, amely szerint a fiatalság titka az egészséges táplálkozás, a mozgás és a lelki egészség. Nos, a mai kutatások szerint a görög orvosnak mindhárom szempontból igaza volt.

 

A fiatalság megőrzéséhez két dolgot kell szemelőtt tartani: az öregítő hatások mellőzését, és testünk regenerációjának elősegítését.

 

 alapvetően két dolog veszélyezteti: az oxidatív stressz, vagyis az energiatermelő folyamatok túlterhelése, és a különféle - a legszélesebb értelemben vett - hiányállapotok: az elégtelen oxigén és tápanyagbeviteltől kezdve az elégtelen mentális igénybevételig, valamint az elégtelen szociális kapcsolatokig.

 

 

A fiatalító növekedési hormon

 

Mára a tudósok állítólag képesek sejteket fiatalítani, igaz, egyelőre laboratóriumi körülmények között. Ami az állati és emberi szervezetek megfiatalítását illeti, szintén folynak a kísérletek: elsősorban az USA-ban, ahol például hormonok adagolásával próbálják az állatokat és embereket visszafiatalítani.

A legtöbb öregedésért felelős külső változásért, például a ráncok kialakulásáért és a bőr tónusának elvesztéséért a növekedési hormon szintjének csökkenése a felelős. Ezt a hormont az agyalapi mirigy elülső lebenye tárolja, illetve bocsátja ki, például alvás, testmozgás vagy táplálékmegvonás hatására. A kibocsátás az életkor előrehaladásával lecsökken. Mit lehet tenni ez ellen?


Ezért egyelőre sokkal biztonságosabb, ugyanakkor szintén hatásos, ha a növekedési hormon szintjét természetes úton emeljük meg. Milyen lehetőségeink vannak erre?

Először is: a mozgás! A növekedési hormonok termelését leginkább a gyakori, de nem túl hosszú edzések serkentik. Ha ezt a hatást maximalizálni akarjuk, akkor naponta 2-3-szor eddzünk, röviden és intenzíven, lehetőleg üres gyomorral. Edzés közben semmiképp ne hűljünk ki, inkább vegyünk fel magunkra még egy réteget.

 

A növekedési hormonok kibocsátását fokozza a minél gyakoribb szaunázás vagy infraszaunázás is. A sziesztázás hívei is örülhetnek: a napközbeni rövid pihenés, alvás is serkenti a növekedési hormonok termelését! 

A növekedési hormon szintjét növelhetjük táplálkozás útján is. Az aminosavak közül az arginin, glutamin és lizin serkentik a termelődését.

Az arginin nagy mennyiségben található meg például a túróban, szójában, gombában, dióban, mogyoróban, mandulában, napraforgómagban, szezámmagban, csicseriborsóban, sárgaborsóban, lóbabban, lencsében, csokoládéban, mazsolában, kókuszdióban.

A glutamin koncentrációja magas a teljes kiőrlésű búzában, rozsban, kölesben, zabban, kukoricában, lenmagban, mandulában, mogyoróban, tejben.

Lizin-tartalmú ételek a búzacsíra, szója, tej, sajt, tojás, hal, hús, sörélesztő, szárazbab, lóbab, lencse, sárgaborsó.

Az antioxidánsoktól és egyéb különleges összetevőktől, mivel ezek megszabadítják a szervezetet az öregedést és egyéb betegségeket okozó szabadgyököktől. Ezek az ételek a következők: a piros-, fejtett- és tarkabab, a fekete-, vörös- és kékáfonya, az aszalt szilva, a málna, az eper, a piros- és zöldalma, a pekándió, a cseresznye és az articsóka.

 Olívaolajra, joghurtra, halra, csokira, dióra, áfonyára és egy kis borra lesz csak szükségünk.

 

Kalóriacsökkentés

 

Leonie Heilbronn és kutatócsoportja (Louisianai Egyetem) kísérlettel bizonyította, hogy az alacsony kalóriatartalmú étkek fogyasztása meghosszabbítja az életet. Az élettartam ilyen módon való növekedése nagyjából arányos a megvont mennyiséggel: a 20 %-kal kevesebb táplálékot kapók kb. húsz százalékkal, a negyven százalékkal kevesebbet fogyasztók pedig negyven százalékkal élnek tovább, mint az étvágyuk szerint táplálkozók. (Ennél nagyobb mérvű megvonás már nem jár az élettartam meghosszabbodásával.) Indirekt bizonyíték, hogy a különösen hosszú életű népcsoportok kivétel nélkül energiaszegényen táplálkoznak.

 

 

Van azonban, amiből mégis többet kellene ennünk...

 

Ilyenek például a fitoösztrogének, vagyis a növényi eredetű ösztrogének.  Együnk fitoösztrogénekben gazdag ételeket: sok citrusfélét, zöld és sárga színű zöldségeket, lenmagot, zabot és rebarbarát.

A csatasorba állítható élelmiszerek közül kétségkívül kiemelkednek azok, amelyek antioxidánsokban gazdagok. Az antioxidánsok a Washingtoni Egyetemen végzett egérkísérletek szerint 20%-kal növelik meg az élettartamot.

Nem elsősorban túlsúlyosak számára találták ki, de mértékkel alkalmazva szívbarátnak tekinthető ez a tényleg szívderítő étrend: vörösbor, csokoládé és áfonya.  Akik pedig súlycsökkenésre áhítoznak, brokkoli és búzacsíra fogyasztásával juthatnak antioxidánsokhoz. A búzacsíra-evésnek további hozama is van: egyik aminosava, a lizin, amellett, hogy fokozza a növekedési hormon termelését, kifejezetten sejtöregedést gátló hatású!